Szárító, gyulladáscsökkentő, bőrre kívülről kent, vagy szájon keresztül adott viszketéscsillapító terápiát alkalmazunk. Sokszor nem tudni, melyik ízeltlábú a „tettes”, mert mindenki másként reagál az egyes rovarcsípésekre. Ezek a rovarok éjszakai életet élnek, nappal alig észleljük őket. Panelokban gyakori a poloska (Cimex lectularius), magánházakban inkább a vándorpók okozta csípés fordul elő (nem a „madárpókra” gondolok, annak a marása igen súlyos, azonnal érzékelhető). A csípések közül a szúnyogcsípést, a darázs- és méhcsípést azonnal észleli a páciens, más esetben (pl. ágyi poloska esetén órákkal, akár fél nappal a csípés megtörténte után észlelik, ekkor a reakció késői típusú. Vándorpoloska is okozhat csípéseket, az ágyat át kell vizsgálni. ­- A rühatkafertőzés nem csípés, jellegzetes tünetekkel jár: főleg este és éjjel, illetve fürdéskor viszket (ha bemelegszik a bőr, az aktivizálja a mikroszkopikus méretű atkát), a kiütések felváltva viszketnek. Leggyakrabban a tenyéren, kézujjak között csukló-tájt kezdődnek és fokozatosan terjednek szét.

Fül mögötti, tarkótáji viszketés esetén fejtetű fertőzésre is gondolni kell.